Nem is értem..:(

Először is lassan egy hónapja nem írtam ide. Semmit.És nincs egyáltalán semmiféle lelkifurdalásom ,vagy bűntudatom mert úgy érzem jogosan nem írtam.Másrészt pedig azon gondolkodtam,hogy lehet egy időre abba kellene hagynom,de az meg túl sok lenne,mert végül is csak arról van szó ,hogy teljesen lefoglal az iskola a körülöttem lévő pörgés és a sok sok feladat amit teljesítenem kell , nap mint nap!Általában fél négy, négy órára érek haza az iskolából és mire eszek, felfogom mi volt az nap hozzá kezdek tanulni eltelik egy- két óra...És ez a jobbik eset!Nem gondoltam volna hogy ennyire teljesen más lesz ez az "új" élet .Mert nagyon ,de nagyon szeretem!:) Az iskolával különösebb problémáim nincsenek ,próbálom és szeretném és akarom kihozni magamból a maximumot ,valamikor sikerül valamikor nem !De ezt a hónapot ,így az utolsó nap leírom mi is volt jó és rossz! Szóval kezdjük az iskolával..Az -e havi átlagom 4,55 :)) Jobbat szerettem volna ,de hát ez sem rossz!Hozzászoktam a nagyobb mennyiségű szóbeli tanulás anyaghoz ,és már kezdem kiismerni hogyan mit és mennyiszer olvassak át tanulmányozzam! Egyre jobban megy minden!:)
Aztán így az iskolával igazi panaszkodni valóm nincs!Az osztályomhoz hozzászoktam ,a tanárokhoz is.Sok új ismeretségre tettem szert.És olyan emberekkel is nagyon közel kerültem akikkel nem gondoltam volna,hogy ennyire jóban leszek!Aztán ezeknek egytől egyig örülök .A rossz ,viszont hogy másokkal akikkel jóban voltam megváltozott a helyzet.A legutóbbi a pénteki haza utazásomkor történt ,mivel Evelinnel jöttem Miskolc-Hidasnémeti távon.Teljesen hogy is mondjam megváltozott minden ember iránt a nézetem!Leírom így nagyjából a szituációt vagyis nem is a szituációt hanem ami igazán rosszul esett az ezen a 2.osztályú nem dohányzó személy vonaton .Nos engem Debrecenben tisztelnek és nekem is kölcsönös az elismerés az olyan emberek iránt akinek van mire büszkének lennie .Nos a vonaton két olyan személlyel ültem még Evelinen kívül akinek nincs fogalma arról mi is a gimnázium és az ilyen általános kérdésekről ..Az ilyen embereket SOHA nem néztem le és nem éreztem többnek magam ,eddig.De amikor úgy viselkednek és úgy bánnak az emberrel mint egy játszótársukkal ,ami számukra poénos az számomra nem nagyon.Nem is tettem szóvá ,mert azt hittem egy idő után észre veszik ahogy beszélnek viselkednek és cselekszenek.De nem így történt ,az hagyján hogy a táskámban szerettek volna kotorászni ,valamint a telefonomba és egy két csípősebb beszólás után ,úgy éreztem nem egyenrangúak velem! Szó-szó Debrecenben is beszólogatnak ,de értem a viccet egy ideig és nem bántás képen hanem jófejűség gyanánt! De itt?Egy szakmunkásképző gyerek aki fölöttem jár 3 évvel nem tudja mi is az a gimnázium az gondolkodjon el magán kinek szól be és mit .És mivel úgy döntöttem nincs értelme visszaszólni mert csak ők járnának rosszul ,ezért döntöttem úgy hogy elülök!Jól döntöttem így más embereknek a reakcióját is megnézhettem!:)
Hát így körülbelül ennyi ,jól vagyok :D .Nem mondom hogy nincsenek kisebb nagyobb problémáim,de megbirkózom velük:)) Majd még jelentkezem,remélem gyakrabban hiszen itt a szünet,és minden kedves olvasómnak kellemes idő töltés a szünet idejére!